Kezdőlapra

A Magassági jelekről:

Persze az által, hogy néhány magassági jelet lefényképeztünk, és itt bemutatom azokat, még nem váltam a geodézia tudorává, tehát nem célom teljesen szakszerű ismertetést adni, ellenben inkább nagyon is leegyszerűsítve, közérthetően leírva a dolog lényegét, felkelteni az olvasó érdeklődését.
Egy földrajzi hely pontos meghatározásához a vízszintes távolságok mellett elengedhetetlenül szükséges az adott hely (tengerszint feletti) magassága. A zárójelet azért alkalmaztam, mert a XIX. század második feléig Magyarországon relatív magasságmérést alkalmaztak, vagyis a különböző helyek egymáshoz viszonyított magasságát mérték. Ekkor alakítottak ki egy új, egységes magasságmérő rendszert, melynek alappontjául az Adriai tenger szintjét választották. Hogy egy pont magasságának meghatározásához ne kelljen mindig a tengertől kezdeni a méréseket, az ország területén pontosan megmért magasságú helyekből hálózatot alakítottak ki. A hálózat főalappontját Nadap községben jelölték ki (173,8385 m). Az egyes pontokat pontosságuk szerint rendekbe sorolják.
Bővebben, és sok érdekes adattal kiegészítve olvashat erről a Széchenyi István Egyetem linkjén.

Sajnos ez a link, szerzője dr. Ottófi Rudolf okleveles építőmérnök, földmérő mérnök, a győri Széchenyi István Egyetem Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékének docense, 2011. februárjában bekövetkezett halála miatt nem elérhető.
Mindamellett az eltávolított oldal olyannyira lényegretörően, a legfontosabb dolgokat kiemelve írja le a magassági hálózatokat, hogy veszem magamnak a bátorságot, és itt egy mentett állapotát bemutatom. Ha ezzel bárkit megbántok, vagy érzelmeiben, érdekeiben sértek, kérem jelezze, és eltávolítom az anyagot.

A teljes jegyzet - Ottófi Rudolf Dr.: Geoinformatika I.. Győr : Széchenyi István Egyetem, 2006. 271 p. [elektronikus jegyzet (pdf) ] - Széchenyi István Egyetem hivatalos hallgatói jegyzet oldalán megtalálható.

Az idők során a magasságmérés alappontja többször változott, illetve változik. A változások indítéka az az igény, hogy az alappont saját területen legyen. Ez érvényesült, amikor a Monarchia a trieszti kikötőt választotta alappontnak, majd a II.világháború után is, amikor Magyarország a nadapi alapszintet jelölte ki, amely ugyan az adriaival megegyező, de attól elvonatkoztatott érték volt (173,8385 m). 1960-ban a szocialista országok áttértek a Balti szintre, melyet a Szovjetunió területén határoztak meg. Ebben a mérési rendszerben a nadapi alapszint 173,1638 m. Az Európai Unióhoz csatlakozva ismét új alappont bevezetése van folyamatban, az amszterdami nullapont. Az alappont megváltoztatása természetesen nem teszi szükségessé új magassági hálózat kialakítását, elegendő a meglévő pontok magasságát az alappontok különbségével módosítani.

Az előző bekezdésben említettem, hogy a magasságpontokat rendekbe sorolják. Minél "előkelőbb" egy rend, annál kevesebb tagja van, és pontossága is nagyobb. Évekkel ezelőtt hallottam arról, hogy Nyergesújfalu területén található egy meglehetősen fontos (talán második) rendbe tartozó jelzőpont. Meg kellene látogatnom! Ez a nyegesi jelzés felvet még egy lehetőséget, a megtalált pontok rendek szerinti besorolását. Nos ezt egyelőre nem vállalom.
A négy országos szintező hálózat jellemzőiről, a magassági hálózatok kialakításának módszereiről, és a magassági pontok rendekbe sorolásáról olvashat szakszerű leírást a Nyugat-Magyarországi Egyetem linkjén, és egy másik, igazán nagyszerű leírás szintén a Nyugat-Magyarországi Egyetem egy másik oldaláról.

Máskülönben elég reménytelen vállalkozásnak tűnik a gyűjtemény bővítése, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, inkább csak a szerencsén, mint tudatos keresésen múlik. Minden eddigi kísérletem valamilyen elérhető adatbázis felkutatására, eredménytelen volt.

Kezdőlapra