2006 február 19.

Zsuzsanna napja

Azt hallottuk, hogy megszólalt a pacsirta, ami azt jelenti itt a tavasz. Mi sem természetesebb, hogy ezt a szép napot egy újabb túrával ünnepeljük meg.

Lassan távolodunk Annavölgytől. Ezúttal a Mogyorósbánya melletti

Kő-hegy

az uticél. A 297 méter magas Kő-hegy észak-keleti oldala szabálytalan, kiugrásokkal tűzdelt meredek sziklafal, magányosan álló bálványokkal. Szívesen használják sziklamászók is, erről tanúskodnak a sziklában látható rögzítők.

A Kő-hegy szintén az Országos Kék Túra útvonalába esik. Fennsíkján barátságos fás, bokros rét kínál pihenőhelyet. Természetesen nem térdig érő hóban, mint most volt. A sziklafal kiugrásait végigjárva pedig csodálatos kilátásban lehet részünk.

Annak, aki hozzánk hasonlóan, csak a Kő-hegyet akarja megmászni és autóval érkezik, kiinduló pontként a Tokodi-pincéknél található Nagy-völgyet ajánljuk. A hegyet megjárva, egy kört leírva ide érkezünk vissza. Az útvonal nem nehéz, de idősebbeknek az általunk bejárttal ellentétes irányt javasoljuk. Nem lesznek élményben szegényebbek!

Indulás!

Az idő csodálatos. Süt a nap, szinte tavasz van. Éreztük is, hogy baj lesz! Ezen a napon a cipőink kapták a főszerepet, és rosszul vizsgáztak. Sajnos nem vagyunk jól felkészülve a túrázásra. Egyszerű magas-szárú cipőnk nem igazán tudott megbirkózni az ösvényeken csörgedező patakocskákkal, a félbokáig érő latyakkal, sárral, és a helyenként térdig érő hóval.

Mielőtt elindulnánk,
a házunk mögötti domboldalból nézzük meg hová is készülünk.

Uram, a kocsi előállt!
Kicsit sokat kellene országúton gyalogolni, ezért ma az első öt kilométert autóval tesszük meg. Útközben csak egy fotó erejéig engedélyezett a megállás. A sofőr kissé türelmetlen.

A Nagy-völgy elején található pihenőhely.
Bocsánat, de a kép a völgy kijáratát mutatja. Itt hagyjuk az autót.

Ki áll amott a szirt-tetőn?
A pihenő mellett balra tartva kanyargó, szűk mélyúton kezdjük meg az emelkedést. Időnként a fejünk felett előbukkannak a sziklák. Úgy látjuk néhányan vannak is fent, de mire felértünk, már csak magunk voltunk.

Kiértünk a mélyútból, szusszantunk egyet.
Kihasználva ezt a kis időt nézzünk vissza. Pincék sokasága tárul elénk, és a távolban előző túráink helyszínei, a Hegyes-kő, és mögötte a Gete. Ha előre tekintünk, innen már a sziklák is jobban látszanak. A lentebbről látott társaság már eltünt.

Egyre magasabban.
Tovább kapaszkodva, Zsuzsa újra és újra körbepásztáz a kamerával. A völgyet körülölelő dombok között kibukkan az esztergomi bazilika. Mögötte a szlovákiai Burda hegy, amögött pedig a Börzsöny magasodik.
Ezúttal a Gete és a Hegyes-kő között siklóernyősöket fedez fel. Ők az innen nem látható csolnoki Magos-hegyet használják starthelyként. Egy újabb célpont!
Lent a völgyben jól látszik a pihenőhely és a hegynek forduló út, amelyen elindultunk.

Elérjük a sziklákat.
Az eltéveszthetetlenül megjelölt ösvény sziklák között kanyarog tovább, és hamarosan fel is érünk. Zsuzsa azonnal harcálláspontot választ a fotózáshoz.

A kamera ismét körbefordul.
A Duna partján Nyergesújfaluhoz tartozó hétvégi házak. A túlsó parton a távolban Köbölkút látható.
A középső képen Muzslát, a harmadikon pedig Ebedet látjuk. Ez utóbbin a dombok mögött a Selmeci hegység sejlik a távolban.

Ujabb fordulat.
Ezúttal az innenső oldal következik. Tát és ismét Esztergom, amit a következő képen jobban is megnézünk. A bazilika szinte világít a napsütésben, és jól látható a Mária-Valéria híd is.
Alattunk a Nagy-völgy és végül - a párában alig láthatóan - falunk, Annavölgy.

Csak mindíg a peremén.
Végigjártuk az összes szikla kiugrást, míg végül az utolsóról megláttuk a sziklának nevet adó Mogyorósbánya szélső házait is.

Az észak-nyugati lejáró.
A fennsíkon nem készült kép, pedig valóban térdig érő hóban kerülgettük a sziklákat.
Az északnyugati oldalon egy igencsak havas ösvényen csúszkáltnk le a Nagy-völgy felső végéhez. Itt megálltunk néhány percre az Orbán kápolnánál.

Pincesorok között.
Hangulatos pincesorok között sétáltunk le a völgy aljában hagyott autónkig.
Itt még egy szusszanás, és egy fotó erejéig leültünk a pavilonban, és indulás haza.

Hazafelé.
Lassan szokásunkká válik, hogy hazaúton megálltunk egy búcsú-fotó elkészítésére.

Ezt az útvonalat, még egyszer szeretnénk végig járni, kevésbé nedves körülmények között!

A jövő hétvégén, ha nem jön közbe semmi, ismét útra kelünk.
Hogy hová? Majd Zsuzsa eldönti.