Ezt kellett megérnünk! Kedves(?) fotósunk szövi az

ÖSSZEESKÜVÉS-t

Kockára téve élete párja nyugalmát, nem kevésbé testi épségét!
A konspiráció terve már évek óta ott érlelődött Zsuzsa buksijában. Minden télen megemlítette néhányszor: Jó lenne korcsolyázni! Még sosem próbálta, így érthető, hogy szeretne belekóstolni.
Ezen a télen úgy érezte elérkezett a cselekvés ideje.

A keresztfiú Attila és Zsuzsija hagyományosan nálunk tölti a karácsonyt, a Szilvesztert, sőt a két ünnep közötti néhány napot is. Zsuzsa megemlítette nekik vágyakozását, és láss csodát, az elvetett mag termékeny talajra hullott! Mire a webmester észbe kapott, addigra nem csak a táti Jégsátor nyitvatartását, hanem a korcsolyabérlés lehetőségét is felderítették.

Megkezdődött a résztvevők verbuválása. Levente életkora miatt nem jöhetett számításba, Józsi pedig: "Valakinek vigyázni kell a lurkóra! És a pálya berendezését is kimélni kell!" felkiáltással kimentette magát. Maradt a három Zsuzsa és a két Attila.

A webmester döngetheti mellét, mert ő rendelkezik közülünk a legnagyobb korcsolyás múlttal. Már az 1960-as években korcsolyázott a patak befagyott árterén, (pontosan ilyen bakancsban és korcsolyával) talán két-három szezont! Azóta nem érzett korcsolyát a lába. Tehát múlt van, tudás semmi.
A kisebb (ifjabb) Attila valamivel később, a 80-as években kezdte, viszont azóta is műveli ezt a sportot. Egy amatőr jégkorong-csapat oszlopos tagja.
A három Zsuzsa holtversenyben áll a harmadik helyen. Még egyikük sem korcsolyázott.
Itt az ideje, próbálják meg!

Zsuzsa kifejezetten megtiltotta, hogy azokból a képekből akár egy is ide kerüljön, amelyeken segítségként használja az előrelátóan odakészített fonott székek egyikét. Még valami személyiségi jogról is beszélt. Nem tudom, mi lehet az? És különben is. Tessék megnézni a második képen milyen elegáns mozdulattal csúsztatja maga előtt a segédeszközt.
Igen! Jól látják, a következő kép már a nagy pályán készült, és bár a palánk bizonságos közelségében, de teljesen egyedül kezdi meg első körét.

Közben nehogy megfeledkezzünk Zsuzsiról, aki talán nem is bánja ezt a kis elhanyagolást, mert így megmenekült a segédeszközös képektől. Pedig ő is használta egy kicsit, de azután inkább anélkül próbálkozott. Azért nem minden védelem nélkül! Attila ugrásra készen siklott mögötte. A három grácia közül talán Zsuzsi találta el leghamarabb a jégen való mozgás mikéntjét. A nagy jégen Attila már csak díszkiséretet ad neki.
És már kiséretre sincs szükség, Zsuzsi rója a köröket egymás után.

Nos, hagyjuk Zsuzsit körözni, nézzük mi történik ezalatt Zsuzsával. Éppen koncentrál és hallgatja a webmester bölcs tanácsait.
Majd felszabadult mosollyal siklik a jég közepére, és ...
és a webmester eriben megfagyott a vér, mert Axel Paulsen ugráshoz lendíti lábát!!
És talpon maradt! Igaz, hogy két lábra érkezett, de talpon maradt.

A robajra , amit a webmester szívéről legördülő nagy kő keltett, még Zsuzsi is felfigyelt. Magányos cirkálását megszakítva, csatlakozott hozzánk.
De mit látunk! A webmester jobbkezén kötés van? Igen. Ezek szerint itt már túl van első (vagy második) hanyattesésén. Az alapvető problémája az, hogy míg mások simán elterülnek, ő bezzeg megpróbál még az utolsó pillanatban is talpon maradni. Ennek következménye egy leírhatatlan kapálódzás, és a végén csuklóval a jégre mért hatalmas csapás. Mindíg így!
Mindegy, már gyógyul, körözzünk tovább.
Zsuzsinak elege lett a sirámokból, gyorsított, és elhúzott az öregektől.

Egy ideig próbáltuk tartani vele a lépést, de Zsuzsa korcsolyája épp ekkor szorult igazításra.
Zsuzsa biztonságban a palánk mellett, így a webmester nyugodtan üldözheti tovább a szökevényt, bár esélye sincs a beérésre. Az előny behozhatatlan.

Zsuzsi tempója egyre fokozódik, maga mögé utasít kicsiket és nagyokat egyaránt. Végül diadalmasan, elsőként siklik át a képzeletbeli célvonalon.
Szinte már ki is pihente magát mire mi nagy szuszogással mellé értünk.

Természetesen ezt a kis pihenőt is hasznosan kell eltölteni. Zsuzsi elhűlten hallgatja miről beszélünk Zsuzsával. Műkorcsolyázó kűrünk legújabb figuráját készülünk bemutatni. Túl sokat ne elemezzük, olyan ez mint a foghúzás, jobb minél előbb túl lenni rajta.

Úgy gondolom ez a mozdulat mindent elárul arról, mi vár reánk. Miért is jöttünk erre az átkozott jégre! De nem hagyhatom Zsuzsát cserben, lesz ami lesz, most már végigcsináljuk.

Egyre nagyobb sebességgel suhanunk a jégen. Az összponosítás maximális, vérünk adrenalin szintje a csillagos eget súrolja ..
majd egy hirtelen forduló következik. Naná, hogy a legjobb figura maradt le. (Juszt sem csináljuk meg mégegyszer!!)
Zsuzsa még perdül egyet, végül megkönnyebbült nevetéssel veztjük le a felgyülemlett feszültséget.

Bizonyára nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, ez a történet három vagy négy nap eseményeit meséli el kissé zanzásítva, mindamellett a történeti hűségre ügyelve.
Így fordulhat elő, hogy egyszer csak megjelenik Zsuzska is. Persze ő is fonott székkel kezdi, melynek haszálati módjáról Zsuzsa nagy szakértelemmel tart előadást. Az elméleti képzés után jöhet a gyakorlat. Míg Zsuzska az első önálló lépéseit teszi meg, addig Zsuzsa egy piruett mozdulatait gyakorolja.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Két apró részletre hívjuk fel figyelmüket. Mind Zsuzsa, mind a webmester lábán vadonat új korcsolya villog!! És talán azt is megemlíthetjük, hogy a webmester kezét ezentúl egy kitünő csuklóvédő óvja.

Miután eldicsekedtünk felszerelésünk ugrásszerű fejlődésével, ideje néhány bemelegítő kört tenni a kispályán. Eleinte Zsuzskánál elkél a kétoldali segítség, de Attila nemsokára már azt jelzi: Fog ez menni! És megyünk is át a nagy jégre.

Nocsak, nocsak. Minden segítség nélkül? Nem lesz ebből baj? Nem bizony, bár a magasan tartott kezek azért némi bizonytalanságot jeleznek.
Zsuzska szorgalmasan gyakorol, Zsuzsa pedig a webmester határozott instrukcióit hallgatja.

Hé! Ti mire készültök ott? Igen, valódi rövidpályás sprintversenyhez sorakoztak fel a résztvevők.
Elkészülni, vigyázz, rajt! A versenyzők nekivágnak a távnak. Zsuzsa be sem várva a startpisztoly dörrenését, rögtön az élre tör. Ezért könnyen előfordulhat, hogy diszkvalifikálni fogják!
Az első éles bal kanyar ilyen tempónál gondot okoz Zsuzskának, de szerencsére Attila ott terem és megoldja a problémát. A kanyar sikerült.

A kanyarból kifordulva itt jönnek, és .... Jajj neeeeee!
A harmadik!

Az előző, valóban röptében készült kép talán még sajtófotó-pályázaton is részt vehetne.
A webmester csuklója egyre gyorsabban regenerálódik, így maradhat a jégen, és már Zsuzsi bemelegítő körét fényképezi. De aztán irány a pálya sarka!

Itt van a gyülekezőhely, és már indulunk is. Zsuzsa és Zsuzska felveszi az utazósebességet, és csak néha-néha állnak meg egy kis pihenőre.
Zsuzsi és Attila hamarosan különválnak. Attila kaján mosolya valamit sejtet.

Besiklik a pálya közepére és magához inti Zsuzsit. Vajon mi lesz itt?

Komoly oktatás veszi kezdetét. Zsuzsi jó tanulónak bizonyul. Sorra hajtja végre a nehezebbnél nehezebb gyakorlatokat.

Rendben, elég. Mondja az oktató. Következik a vizsga, de előtte elküldi tanítványát egy lazító körre.

Mig zsuzsi lazít, pillantsunk a kitartóan körbe-körbe sikló Zsuzskáékra. Zsuzsa türelmesen magyarázza a helyes lépések fortélyát. Zsuzskát egyelőre nem lehet rávenni, hogy elvegye kezét a palánktól. Pedig fárasztó lehet így felemelve tartani. Főleg, hogy már csak nagyon ritkán kapaszkodik meg benne.
Mindennek ellenére mozgásán határozott javulás jeleit lehet felfedezni.

Zsuzsi lelkileg mindenre felkészülve siklik a vizsgabiztoshoz. Két feladatot kap. A csarnok elcsendesedik, mindenki figyel. Az első feladat: Indulás gyorskorcsolyázó stílusban. Sikerült! A második: Megállás páros lábbal beleállva. Ez is megvan. Ez utóbbi gyakorlat olyan jól sikerült, hogy a háttérből a webmester is megörökítette.
A végeredmény : Kiváló! Kapja is a megérdemelt dicséretet.

Miután a vizsga sikeresen lezajlott, és ez alkalommal a webmester sem találkozott még közelebbről a jéggel, jobbnak láttuk ezt a történetet a csúcspontján lezárni.
Mosolygó csapatunk búcsúzik.

Történetünk során többször szóba került, hogy Attila segíséget, tanácsokat adott. Nem véletlen. Korcsolya-tudása feltünően a legmagasabb volt a pályán. Olyannyira, hogy jó néhány alkalommal jöttek oda hozzánk vadidegenek, tanácsot kérni tőle.

2008, december 30. - 2009, január 25.